Oscar Rex
| Oscar Rex | |
| Született | |
| Elhunyt | 1929. február 8. (71 évesen)[3][4][5] Holešovice[5] |
| Állampolgársága | osztrák |
| Szülei | Ignác Rex |
| Foglalkozása | festőművész |
| Iskolái | Müncheni Képzőművészeti Akadémia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oscar Rex témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Oscar Rex (néhol Oskar; Graz vagy Prága, 1857, március 26. – Prága, 1929. február 8.) osztrák zsánerfestő.
Élete
[szerkesztés]Prágában nőtt fel, ahol 1876–77-ben a Corps Austria, majd 1889 körül a Corps Palaio-Austria [6] tagja volt.
1878 januárjában Münchenbe ment, hogy a Képzőművészeti Akadémián tanuljon. Ezután 1881-től Párizsban Munkácsy Mihály (1886 után[7]), Gustave Boulanger és Joseph Lefebvre tanítványa volt. 1890 körül visszatért Prágába.
1889-ben részt vett a müncheni művészszövetkezet kiállításán. 1891-ben egy rajzát a bécsi képzőművészek éves kiállításán mutatták be. Az 1900-as párizsi világkiállításon egyik alkotását bronzéremmel jutalmazták. Rex nem sokkal az első világháború előtt vált ismertté, amikor 38 városban mutatták be az általa készített, több mint 30 festményből álló ciklust, amelyek Bonaparte Napóleon életének jeleneteit ábrázolják.
Családja
[szerkesztés]Rex zsidó orvos családból származott. Nagyapja Franz Rex (1795–1855) sebész volt, aki Brünnből származott, és Prágában praktizált. Szülei Ignaz Rex (1822–1900 után) tiszti főorvos, a prágai helyőrségi kórház vezetője és felesége, Emma Schulz († 1884. január 31.). Oscar testvére, Hugo Rex orvosprofesszor volt. Rex feleségül vette először Marie Eudes-t (* 1860), majd neje halála után a párizsi Nora Thébauet-t (* 1867).
Művei (válogatás)
[szerkesztés]Festmények
- Malmaison parkjában
- C'est fini (a száműzött Napóleon a Szent Ilona-sziget tengerpartján)
Könyvek
- Praha je Praha [= Prága az Prága], Prága: Karel Bellmann o. J. (= könyv 30 fotóval Rex tusrajzai után. A prágai mindennapi élet jelenetei láthatók) digitalizálva
- K. és K., Prága: Bellmann 1893 (mappa 40 fotóval Oscar Rex festményei után. Jelenetek az osztrák katonai szolgálatból)
- Illusztrációk: Ernst Wenke: A kuk története 1. Bohemian Dragoon Regiment Kaiser Franz, Prága: ezred kiadója, 1896
Irodalom
[szerkesztés]- Rex, Oscar. In: Friedrich von Boetticher: Malerwerke des 19. Jahrhunderts. Beitrag zur Kunstgeschichte. Band 2 /1, Bogen 1–32: Mayer, Ludwig–Rybkowski. Fr. v. Boetticher’s Verlag, Drezda, 1898, 399. o. (Textarchiv – Internet Archive)
- Rex, Oskar. In: Hans Wolfgang Singer (szerk.): Allgemeines Künstler-Lexicon. Leben und Werke der berühmtesten bildenden Künstler. Vorbereitet von Hermann Alexander Müller. 5. unveränderte Auflage. Band 4: Raab–Vezzo. Literarische Anstalt, Rütten & Loening, Frankfurt am Main. 1921, 49. o. (Textarchiv – Internet Archive)
- Rex, Oskar. In: Hans Vollmer (szerk.): Allgemeines Lexikon der Bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Begründet von Ulrich Thieme und Felix Becker. Band 28: Ramsden–Rosa. E. A. Seemann, Lipcse, 1934, 14. o.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
- ↑ a b c The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ a b Archiv hl. m. Prahy, Matrika zemřelých u sv. Antonína v Holešovicích, sign. HOL Z6, s. 40
- ↑ Jürgen Herrlein: Palaio-Austria. Ein vergessenes Prager Corps. In. Einst und Jetzt. Jahrbuch des Vereins für corpsstudentische Geschichtsforschung. 2010, 454–457. o.
- ↑ gallica.bnf.fr Explication des ouvrages de peinture, sculpture, architecture, gravure, et lithographie des artistes vivants exposés au Grand palais des Champs-Élysées (francia nyelven) pp. 165. Société des artistes français Salon, 1886. (Hozzáférés: 2023. április 20.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Oscar Rex című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
